Sziasztok! Jön itt egy kis műelemzés. Tudom, nem mindjárt a második résszel kellene kezdenem, főleg, ha láttam az elsőt is, de azt nem tudom fikázni. Vannak benne persze rossz részek, a sátori táncikálást például nem igazán értem, de alapjáraton ki vagyok vele békülve, megadta a kellő hangulatot és információ mennyiséget.
Elöljáróban annyit, hogy számomra a film erősen citrom-díjas alkotás, holott nem igazán szoktam azt mondani egy filmre, hogy pocsék. Egy jó tanács: ha valaki olvasta a könyvet, az ne üljön be túl nagy elvárásokkal. A könyv olvasása nélkül egyébként egészen jó film, nem hiányolható Dumbledore vagy Hollóháti Heléna története, mert nem is utaltak rájuk. Azt hiszem, én már az első részben elbúcsúztam a történettől, ott Hedviget és Dobbyt rendesen megsirattam.
A következőket pedig csak az olvassa, aki már látta a filmet, vagy nem zavarja a SPOILER!
Tegnap voltunk megnézni a következő és egyben utolsó részt. Azt kell mondjam, csalódás ért, és nem a kellemes fajtából, sajnos. A könyvhöz nem voltak hűek, holott állítólag Rowling is besegített, a szálakat nem varrták el, és hiányzott az az érzelmi töltet, amit elvártam. Zsepikkel felszerelkezve ültem be, biztos voltam benne, hogy bőgni fogok, erre csak pár könnycseppet ejtettem. Igazság szerint Alinával végigfikáztunk az egész filmet, és én kezdtem. A hangulat nem volt meg, olyan poénokkal oldották fel a háború előszelét, amik magukban oltáriak, de az eseménysorba nem illettek, egyszerűen megzavarták a komorság érzetet, és újra fel kellett venni a fonalat.
- Már az elején, a Kagylólak elhelyezése szörnyű volt. Gyönyörű, idillikus és romantikus tengerpartnak kellett volna lennie, erre kapunk egy sivatagot, pár gazzal, meg egy tákolmány épülettel, amit még véletlenül se tudnék elképzelni Bill és Fleur otthonaként.
- Az nem lepett meg, hogy az Ampókkal és Ollivander Úrral való beszélgetéseket nem bontották ki jól, és hogy a tervezgetést is egy az egyben elhagyták. A Roxmortsba érkezést szintén elrontották, kellett volna Harry szarvasa, ahogy a Láthatatlanná tevő köpeny is, amit csak a Gringottsnál láttunk, aztán mintha elveszett volna.
- Aberforth-szal ki vagyok békülve, a meséjének hiányával nem. Lényegében kapunk tőle egy kamu szöveget, hogy szerinte vége a világnak, majd el is tűnik. A Szobába érkezésnek valójában semmi jelentősége, örülünk egy kicsit, hogy Harry visszatért (a magaslatról sajnos nem esett le, pedig azt nagyon vártuk), majd tovább is lépünk. Percy és a "Barom voltam!"-jelenet, mondanom sem kell, kihagyva.
- Piton, a Nagyterem, valamint a Herceg szökése érdekes megoldást kapott, mégis tetszett az új megvalósítást, és egy óriási baki: Harry az egyik percben még talárban, majd Piton szökése után már mugliruhában esik össze. Iszonyú ciki, még én is észrevettem.
- A Kamrában Hermione egyszerűen ledöfi a serleget, fura, hogy az nem próbált védekezni, főleg a Ron versus medál eset után. Majd a csók. Kellett, persze, és iszonyú romantikus volt a helyzet, tényleg. :D A diadém megszerzésénél a táltostüzet fantasztikusan megcsináltál, jobbat elképzelni sem tudtam volna. Amikor a végén Voldemort arcát veszi fel, az nagy, bár az előző vizes jelenttel, ahogy folyton megjelenik a Nagyúr arca, nekem kicsit erőltetett. Ráadásul hirtelen el kezdi megérezni, hogy a horcruxok megsemmisülnek. Érdekes...
- A Neville contra Greyback jelent fergeteges, Longbottom karaktere egyébként is elég nagy teret kapott a kibontakozásra. Innentől kezdve aztán szinte alig találtam pozitívumot. Egyedül Neville húzása, ahogy megöli a kigyót, még jobb lett volna, ha be van avatva, ahogy könyvben. Piton emlékei talán még, jó volt őket látni, kár, hogy az események vonalát nem követték, illetve a Lilyt játszó kislányt nem választották ki jobban. Könyörgöm, legalább egy kontaklencsét adtak volna neki, főleg, hogy halála előtt még Piton is említi, hogy Harry az anyja szemét örökölte!!! -.-"
- King's Cross, totális mélyrepülés, Dumbledore egy az egyben úgy néz ki, mint Gandalf, válaszokat nem kapunk, egyedül a Voldemort lényének animációja a jó.
- A drámai végkifejlet minden, csak nem drámai, a hatalmas erőlködés, ami az élet-halál pálca tartást emeli szörnyű. Ismét csak jobb lett volna könyvhűnek lenni, ráadásul Voldemort halála tiszta kamu és lopás: mintha Xavier prof halálát látnám az X-menből.
Még pár szór az utolsó öt percről: senki nem sír, már-már vidámak a frissen elveszített barátok-rokonok ellenére, majd a befejező "íme a három jó barát" kép...
- Az epilógust nyugodtan hagyhatták volna a fenébe, vagy, ha már megcsinálták, törekedhettek volna jobban a szereplők öregítésére. Egyedül Ginny volt hihető, illetve az egy tizedmásodpercig látható Draco.
És, hogy említsek pozitívumokat is:
- Helena Bohnam Carter csodálatosat alakított, tökéletesen hozta Bellatrixot, illetve az őt megformáló, bizonytalan Hermionét. Csillagos ötös.
- Piton karaktere és jelleme a végére úgy nyílt ki, mint egy virág. Nagyon emeli az alkotás színvonalát. Ez piros pont Rowlingnak, amiért ilyen szépen összehozta, és összekapcsolta az okokat és történéseket, valamint piros pont Alan Rickmannek, mert hozta és át is adta a figurát.
- mint említettem, Neville karaktere is sokkal jobban megmutatkozik, és a szónoklata alatt bennem felsejlett a másik lehetséges Túlélő. Ilyenné válhatott volna akkor, ha Voldemort az ő szüleit öli meg. Méltó búcsú a béna kis varázslótól.
- Látványilag nagyon ott van a Gringotts, az ottani hullámvasutazás és a sárkány, az iskolát védő burok felhúzása, majd annak megsemmisülése, az agyaghadsereg
- a harcra való felkészülés komorságát ugyan rontja egy kicsit, de McGalagony beszólása, amikor életre kelti a kőszobrokat, és az önelégült arca :)
- Bellatrix halála, Mrs. Weasley önelégültsége. :D
Ha másért nem, ezekért a pillanatokért megérte megnézni. Meg mégis csak lezárt legalább tíz évet az életünkből.
