"Ne álmodd az életed, éld az álmod!"



De ebben a rohanó, pusztuló-épülő világban igazán nehéz folyton mosolyogni, és minden vágyunkat megvalósítani. Két lábbal kell a földön állni, de nem földhöz ragadtnak lenni. Hidd, hogy sikerülhet, a céljaid elérheted, az álmaid megvalósíthatod. Merj álmodozni, miközben nyitott szemmel jársz!




Dream awake! :)


"Az optimista azért várja az éjfélt, hogy az új év elkezdődjön, a pesszimista pedig azért, hogy megbizonyosodjon róla, az óév elmúlt." /Bill Vaughan*
Sziasztok!

Tudom, azt ígértem, hogy Karácsonyig jövök még, de nyilván nem vártátok túlságosan, és nem is volt olyan nagy hiányotok. :) Szóval álljon itt most a 2011-es év utolsó bejegyzése.

Sok minden volt az évben, amit meg szerettem volna tenni, és nem jött össze, voltak nagyon-nagyon jó pillanataim, és voltak rosszak is, amikor legszívesebben az egész világ elől elmenekültem volna. Túlzok? Nem, nem igazán. Ha mélyponton vagyok, akkor tényleg mindenkit képes vagyok a pokolba kívánni, és olyankor semmi se jó. :)

Remélem, a soron következő év jobb lesz, kezdve a tavasszal, és sikerült néhány idén megálmodott dolgot megvalósítanom. Fogadalmat nem teszek, nem is tudom, volt-e valaha olyan évvége vagy -kezdés, amikor tettem. Nem vagyok a híve ezeknek.

Egy kis jó hír (nekem biztosan): a vizsgáim fele megvan, ráadásul elég jó jegyekkel, de a neheze még csak ez után ján, jövő héten három, az után egy, majd megint egy, illetve még az infós társadalom, ami fogalmam sincs, mikor lesz, mert még mindig nincs belőle időpont. :D Nem mondhatjuk, hogy elsieti. :)

Legyen mindenkinek sikeres, boldog éve, és remélem, a kis szerencsemalackák mindenkit megcsókolnak az éjszaka folyamán. ;)
Gmail, blogger és egyéb finomságok :D
Oké, nagyon úgy néz ki, hogy mégis az én gépemben van a hiba, mert a TIK-es gépen vagyok, Chrome-ban, és mégis látok mindent. :D Viszont otthon az Operában is jól működik. Nem értem...

Szerzetes, a citromail-es már régóta át van irányítva a gmail-esre, csak épp egy másodikra. :D Azaz, ha már ott tartunk, akkor az eredetire. :D Amikor létrehoztam A-t (nagyon találó, mi? :D), még nem tudtam megoldani a blogger összekapcsolását vele, a héten viszont megtaláltam ezt a funkciót. (ne kérdezzétek, hogy, tök véletlen volt!) Akkor csináltam a B gmail-est. De a citromail az A-ra van irányítva. Értitek? Tudom, ez is csak én lehetek... :D :D De hát működik, és ez a lényeg. :P
Most nem merem végiggondolni, hogy irányítsam át a citromail-t is B-re, az A-t pedig cseréljem le. Kézenfekvő, a B cím komolyabb is, de szerintem egyes emberkének nehéz lenne a váltást megjegyezni.

(levelezek katalán tanárommal a holnapi kis beadandó-vizsga-féle kapcsán. Szegénynek szerintem már elege van belőlem az értetlenkedésem miatt, de már így is csúsztam egy hetet, mert félreértettem, és nem kérdeztem meg, szóval most már inkább biztosra megyek. :) Zárójel bezárva.) -- (Fájdogál a középső ujjam. Ritkán szokott, és csak az, amelyik törve-zúzva volt. Gyanakszok a frontérzékenyésgre, de ahhoz túl ritkán és rendszertelenül jön elő.)

Akartam még valamit a technikával kapcsolatban. Keresek valakit, aki ért az átprogramozáshoz, és hajlandó rám pazarolni a drága idejét, hogy egy php sablont, amit wordpressen használnak, xml nyelvre átírjon, hogy a háttér és sablon bloggeren is jó legyen. (vagy xml-t kell php-re? Basszus, belekavarodtam :D) Nem, ez nem erőteljes utalás, Szerzetes, azt se t'om, hogy konkrétan ilyenhez értesz-e. (tényleg NEM utalás! :))

Enyhén bezsúfoltam a vizsgáimat a jövőhéttől kezdődőre két hétre, egy nap kettőt is írok. Viszont van, amire még nem tudtam feljelentkezni, mert nincs időpont fent. Remélem, meglesznek, legalább a nagyja, így a szünetben nem kell azon rágódnom, hogy tanulnom kéne, de nem teszem. :D Van még egy beadandóm, a forgatókönyv még nincs kész, viszont hiába írtam a Tanárbácsinak, nem válaszolt. :( Ejnye.

Jééé, és 20 van, úgyhogy elköszönök és repülök a buszra. :)

xoxo, puszi meg minden egyéb. Kellemes Mikulást, meg adventet, Karácsonyig még jelentkezem. :)

A.J.
"Az ajándék nem csak a karácsonyban, de az egész évben benne van." /Cs-H. Tamás/
Nem tudom, mit csináltam, de eddig tetszik. :D Vagyis persze, hogy tudom, csak épp azt nem értem, hogy nem találtam még meg eddig. :D Készítettem a bloggernek egy gmail-es címet, mert eddig a citromail-eset használtam. Kérdés, hogy most mi lesz a citromail-essel? Bár, nem valószínű, hogy az életben szükségem lesz még rá. :) Szerintetek is túl sok smiley-t használok?

Eltértem a tárgytól. Az van, hogy itt a December! :) És vele a vizsgák, huuurrááá (jó elnyújtottan, semmi lelkesedéssel). Van két beadandóm, egyik holnapra ( :D ), a másik két hét múlva hétfőre. Jövőhéten van katalánból valami vizsga-féle. Meg egyelőre hat vizsga, amire lehetőség volt feljelentkezni. Persze, ez nyilván senkit sem érdekel. :)

Nem tudok elég hálás lenni Zsuzsinak, amiért segíthettem megszervezni az olvasótalálkozót Kittivel. Csodálatos nap volt, iszonyúan örülök, hogy megismerhettem a MAGOT. Illetve ugyanez vonatkozik Évire is, fogalmam sincs, hogy tudnám meghálálni, amiért mégis elmehettem velük a plázába, megnézni a Breaking Dawn-t. Elég csak erre a napra gondolnom, és máris boldogság van. :)
Hogy mi is történt azon a bizonyos szombaton? Hát, volt remek társaság, fantasztikusan ügyes "műsorvezető", finom torta, egy póló. Na, és persze sok-sok könyv. Aztán délután az a bizonyos mozi, rengeteg nevetés, főleg egy szón való pörgés, aztán plusz négy óra (kb.) beszélgetés és jókedv. :) Röviden.
Azt kell mondjam, IGEN, TÉNYLEG LÉTEZNEK FÉNYLÉNYEK! Én a szombatnak hála, nyolcat is megismerhettem. :)

Más: kissé technikai jellegű kérdés: valaki tudja, miért nem tudom a gépemen megnyitni az irányítópultot? :D TIK-ben engedi, másik bloggal engedni, egyedül itt játsza el, hogy ha az irányítópultra szeretnék menni, teljes fehérség, hiába frissítek. A blogokat megnézhetem, írhatok is, tervezhetem is. Rejtély...

Legyetek jók, tanuljatok, és élvezzétek ki az adventet. :)



Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben. 

A szeretetnek csillagára nézek, 

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 

Ilyenkor decemberben.

(Juhász Gyula)
Akkor jövünk rá, hogy mennyire számítunk valakire, ha csalódnunk kell benne...
Nem értem, miért nehéz egy engem éríntő dologoban kikérni a véleményem, vagy legalább előre szólni, hogy ne én legyek a hülye, aki a másik vonalon kéri a a jussát. R*hadt rosszul esett, amikor ráadásul nem is teljesen jogos, mert szeptemberben tettem a dolgom, nem én miattam nem haladunk sehova. Meg ha egyébként is megkapnám visszamenőleg, akkor miért nem lehet ugyanúgy utalni?

Fáj, nem vártam volna tőle...

Holnap végre Olvasótalálkozó, amit nagyon várok már. :) Ma 2-re kell menni a meglepiért, ezt nem lövöm le, nehogy rossz fülekbe jusson, idő előtt. :P

De jó, most kaptunk egy gagyi feladatot. :/ Nem látom, mi értelme van, pláne, ezen az órán. Éljen.
???
Mióta van nekem Blogger Buzz-om? És mikor tűntek el a rendszeresen követett blogjaim? Valaki érti, hogy miért kellenek ezek a folyamatos kinézet-változtatások, és miért kell mindig valami új őrültséget kitalálni? Jó, jó, persze, különben mi munkájuk lenne a dizájnosoknak... De akkor is! Kérem vissza az olvasnivalós listámat!!!

Oké, az értetlenkedés után pár friss hír: Van vagy két-három fejezetnyi irományom, és holnap végre megejtjük a találkozót a Városi Könyvtár igazgatójával. :) Valamint kaptam választ az interjúalanyomtól, már csak időpontot kell egyeztetnünk, illetve villámgyorsan szereznem egy diktafont. (meg valami éjszakai krémet sem ártana, mert iszonyúan húzódik a bőröm... ennyit a zsírosodásról) Ja, és végre megint tudok zenét letölteni. =) Igen, az élet apró örömei. :D És ne, ne nézzetek teljesen hülyének, bár valamilyen szinten tényleg az vagyok, de fél kilenckor már nem vagyok teljesen ép. :D

Megyek, hátha megkerültek az olvasott blogjaim... vagy megkeresem a fejlesztőket. Álmodjatok nagyokat és szépeket! :)

xoxo

Igen, igen, megvannak a blogok!!! :D
Címkék: 0 megjegyzés | |
Ide tényleg elfelejtettem címet írni? :D
Sziasztok! Azt hiszem, itt az ideje, hogy adjak némi életjelet magamról itt is. :D Valószínűleg megszoktátok már, hogy el-eltűnök, és nem vagyok egy mindennapjátleíró típus. :) Most is rengeteg mindent kellene csinálnom, a tanárok értenek hozzá, hogy havazzanak el minket őszi szünetre, aztán pedig jó pihenést kívánnak... aha, kösz...

Az első, hogy le lett vágva a hajam. :) Most van egy kis frufrum, és kb. a vállamig ér a hajam. Imádom. :D Már csak befesteni kellene, de azt lehet, hogy hagyom Karácsonyra, egyelőre elégedett vagyok ennyivel. :)

Tegnapelőtt sikerült megírnom a Forgatókönyv írás alapjai nevezetű gyakorlatra a cselekményvázlatot, illetve elkezdenem magát a forgatókönyvet is. Nem, nem saját történetet írunk, egy tetszőleges novellát kell átírni, mintha 15 perces kisfilmet csinálnának belőle. Ha kész lesz, valószínűleg feltöltöm, akár a tavalyi tanulmányom. Jó lesz "porfóliónak". :D

Van két hetem, hogy kitaláljam, kivel szeretnék egy mélyinterjút készíteni, és el is készítsem - mindezt Kvalitatív társadalomkutatás gyakorlatra. Ha van esetleg ötletetek Szeged környékén, akkor nyugodtan írjátok meg! :D Nem egy szívem csücske tárgy, nem sok értelmét látom, pláne nem médiainfon. Elektronikus sajtón, a riporterek nyilván hamarabb készítenek ilyen interjút, nyomtatott sajtóról nem beszélve. Tipikusan olyan tárgy, amivel csak az ember kedvét veszik el a tanulástól és a szaktól - de nem is tudom, mit várok egy olyan országban, ahol épp most igyekszenek ellehetetleníteni a hallgatókat.

Ja, emellett szervezünk egy olvasótalálkozót Szurovecz Kittivel, már alig várom, hogy legyenek konkrétumok, és ott lehessek vele. Kitti olyan személy, akivel szívesen megejteném a fent említett interjút, de vele határidőn belül nem fog összejönni. :( Sajnálatos dolog.

Nahh, most ennyi voltam, legyetek rosszak, álmodjatok szépeket, és valósítsátok meg őket! :)

Óhh, és egy lényegeset kifelejtettem: nyertem egy TIK-es pendrive-ot. :) Nagyon cuki! :D

xoxo
Word press...
Ismét túléltünk egy újabb órát, szerencsére nem lett megtartva. :) 10:30-ra megyek Katalán kezdő, nagyon kíváncsi vagyok, milyen is lesz.
Amit várok még, az holnap a Stilisztika lesz, remélem, nem rúgnak ki, hogy egy évvel hamarabb vettem fel, illetve a pénteki két szakirányos tárgy.

Volt egy egész érdekes álmom, amit reggel hatkor a telefon csörgése szakított félbe, Pedig igazán érdekelt volna a folytatás. :D

Tegnap újfent körülnéztem picit a Wp táján, ismerkedtem a menükkel, beállításokkal. Letöltöttem pár szép sablont, aztán maradtam az eredetinél, mert az jobban néz ki. :D Valahonnan (és valamikor) nem ártana egy kis programozás/php-nyelvet tanulni, hogy jobban el tudjak igazodni a sablonok szerkesztésében, mert az nem az igazi, hogy találomra változtatunk valamit. Szóval keresek önkénteseket, akik pár szóban megismertetnének ezzel a csodával! :D
Ezen kívül "kaptam" egy új feladatot is, miszerint létre kellene majd hoznom egy videotárat. Hát, nem árt utána olvasni, hogy is kell pontosan. Azt már feltételezni sem merem, hogy wp-motorral ilyet nem lehet készíteni. :D
Azt mondjuk hozzátenném, hogy eddig ugyanaz, mint a blogger, pár extrával, pl. ha vásárolsz domain szolgáltatást, akkor tényleg igazi, saját honlapot készíthetsz. :)

Legyen szép napotok, menjetek be az órátokra, ma még nem lehet olyan szörnyű! :)

xoxo, A.J.
Csak akkor keresd, ha nincs rá igazán szükséged!
Az utóbbi időben, és főleg az eltelt egy hétben eléggé rákattantam ezekre a beauty-blogokra, vagy hogy is nevezzem őket, ennek is tudható be, hogy elkezdtem pótolni a hiányom sminkcuccok terén. Szóval szép számmal olvasgatok nem is blogokat, csak bejegyzéseket, és az előbb találtam egy újabb érdekes blogot Bogcától. Nagyon jól ír, ráadásul remekül le tudja írni a filozófikus gondolatait, amik engem is érdekelnek, csak én nem tudnám őket ilyen frappánsan megfogalmazni (hiába vagyok kommédiás, és hiába írok - erre még gyúrni kell).
A körüzenetekről, hoaxokról írt, illetve a vele járó pozitív és negatív dolgokkal. Akit érdekel, az itt el tudja olvasni a posztot, szerintem érdemes, pláne, ha nem vagyunk tisztában a háttérrel és a valósággal.

A másik, amit kifelejtettem az előző posztból, hogy megismerkedtem a Wordpressel. Bő öt nap alatt sikerült megküzdenem vele, és telepítenem, hála a segítő oldalaknak, úgymint wp-suli. Nagyon hasznos, tuti kis oldal, a tartalom, 'Telepítés és frissítés" menüje alatt a legelső bejegyzés rögtön a kezdetről szól, érthetően leírja, mit kell csinálni, nem úgy, mint a Wp fórumja, vagy hasonlók. Persze, most lehúzhattok, hogy mit is keresek én akkor félig-meddig infós szakon, ha konyhanyelven értem meg a dolgokat, de minek túl bonyolítani a dolgokat? És különben is: nem tudom! :P
A lényeg, hogy egyelőre nem tudom, mihez kezdek majd a létrehozott oldallal, mert csak egy teszt lap, egy készülő projekthez ( :P ), hogy megismerkedhessek a wp-motorral. Gondolkoztam, hogy átköltöztetem a blogjaimat, de igazából, ha lesz rá szükségem a jövőben, akkor nem egy ingyen tárhelyeset akarok, hanem rendeset, valamint tökéletesen meg vagyok elégedve a bloggerrel, már megismertük és megszerettük egymást. Meg egyébként sem jövök olyan gyakran, hogy szükség lenne rá. (Egyébként tudja valaki, hogy a beszúrt képet miért nem tudom lejjebb helyezni???)

Holnap nekünk is kezdődik a suli, rögtön nyithatok egy forgatókönyvírással - igen, sikerült felvennem! Egészen mást nézegettem a listán, csak megakadt a szemem a 15/1-es létszámon, és gyorsan lecsaptam rá. Innen a távolból is köszönetem annak, aki leadta. És megint beigazolódik a közhely, miszerint akkor találod meg a dolgokat, amikor nem keresed őket. :)

Még egy apró hír: le akarom vágatni a hajam, talán a legrövidebbre, ami valaha volt, ismét visszatérve a frufruhoz, csakhogy fodrász ismerősöm, úgy tűnik el van havazva, mert melót talált. Igaz, most fenn van face-en de egyelőre szeretnék adni neki esély, hátha ő ír. :D Hülye vagyok, tudom. :)

Na, ennyi, legyetek jók! :)
Mohamed és a hegy esete...

Kicsit régen írtam már ide. Sorry. :) Hol is kezdjem...

Az augusztust szinte teljes egészében nővéremnél és párjánál töltöttem Székesfehérváron. 9-én mentünk és múlt héten jöttünk vissza. Nagyon jól éreztem magam, rengeteget pancsoltunk, főleg Gárdonyban, a Velencei-tónál, de voltunk Szabadisóstón illetve a Mogyoródi Aquaparkban is, ahonnan ráadásul rá lehetett látni a Ringre. :) Szép barna is lettem, hála a sok napozásnak és a jó időnek.

Tegnapelőtt találkoztam barátnőmmel, beszélgettünk meg vásárolgattunk kicsit, az is majdnem ugyanolyan jól esett. :P Fehérváron kicsit jobban ráfeküdtem a sminkelésre, hála nővérem cuccainak, így most bevásárolgattam egy-két dolgot, már csak megfelelő alapozó kell.

Sikerült felvenni majdnem az összes tárgyat, ami a félévben kelleni fog, a szabadegyetemről, illetve egy speckolról lemaradtam létszám miatt, de utóbbi talán megoldható. A szabadegyetemet meg még figyelem, bár nem valószínű, hogy még ez után adná le valaki.

Az írással, mint olyannal megint hadi lábon állok. Fehérváron egyáltalán nem írtam, nem azzal foglalkoztam, itthon pedig már eljutottam odáig, hogy lekörmöltem pár bekezdést, de még mindig nem az igazi. Nem merem azt mondani, hogy igen, menni fog, és várhatóak az új részek, mert nem vagyok benne biztos. Fogalmam sincs, mi hiányzik.
Ráadásul úgy tűnik, ez valami "vírusnak" is betudható, nem csak én vagyok így - szerencsére, vagy inkább épp fordítva. A régi blogok, amiket olvastam, már szintén ritkábban frissülnek. Vannak persze, akik tényleg időhiányban küzdenek. Az viszont biztos, hogy ilyenkor a gondolkodás csak rosszat hoz a konyhára, ha mondhatom így. Ha van valami kis bizonytalanító tényező, akkor a legrosszabb, ha az ember fia/lánya leül, és elgondolkodik ezen, mert akkor biztos, hogy szomorú döntést hoz. Én legalábbis ezt vettem észre.
A másik, az olvasók... Az egyik olvasóm írtam nekem, hogy az írás felelősség. Valamint, hogy a polcon sorakozó könyvek írói sem kaptak mindig sok visszajelzést, mégis megszülettek. Félig igazat is adtam neki, viszont én úgy gondolom, hogy az olvasás is felelősség. Hiszen ha olvastunk egy művet, akkor valószínűleg meg van róla a véleményünk, és - különösen a blogok világában - ezt a szerző tudtára is tudjuk adni. Amiért belekezdtem ebbe a bekezdésbe, az az, hogy azt látom, hogy néhányan - a többség - csak akkor tud bíztató, és akkor hajlandó írni, amikor megszólal a vészharang az általa olvasott művel kapcsolatban - hogy abba hagyják, holott még nincs befejezve. Ekkor persze egész kisregényekre képesek. De kérdem én, miért nem lehet visszajelzéseket írni máskor is, egy-egy fejezethez? Nem szükséges az összehez, de az is jól tud esni, ha látható, hogy érzéseket váltottunk ki az olvasókból. Ezt pedig csak a közönség visszajelzéseiből tudjuk meg.
Nem csak magamra értettem ezeket a sorokat, hiszen számtalan olyan blogger van itt a hálón, akinek több tízes, vagy százas létszámú a nyilváson követők száma, véleményt mégis alig kap. Ha nem lehet az olvasókat megszólítani, honnan tudjuk, hogy tényleg érdekli még a történetünk? Vagy másképp: hogyan vegyük rá a mobilisabb Mohamedet, hogy elinduljon a hegyhez?
Harry Potter és a Halál Ereklyéi 2.
Sziasztok! Jön itt egy kis műelemzés. Tudom, nem mindjárt a második résszel kellene kezdenem, főleg, ha láttam az elsőt is, de azt nem tudom fikázni. Vannak benne persze rossz részek, a sátori táncikálást például nem igazán értem, de alapjáraton ki vagyok vele békülve, megadta a kellő hangulatot és információ mennyiséget.

Elöljáróban annyit, hogy számomra a film erősen citrom-díjas alkotás, holott nem igazán szoktam azt mondani egy filmre, hogy pocsék. Egy jó tanács: ha valaki olvasta a könyvet, az ne üljön be túl nagy elvárásokkal. A könyv olvasása nélkül egyébként egészen jó film, nem hiányolható Dumbledore vagy Hollóháti Heléna története, mert nem is utaltak rájuk. Azt hiszem, én már az első részben elbúcsúztam a történettől, ott Hedviget és Dobbyt rendesen megsirattam.

A következőket pedig csak az olvassa, aki már látta a filmet, vagy nem zavarja a SPOILER!
Tegnap voltunk megnézni a következő és egyben utolsó részt. Azt kell mondjam, csalódás ért, és nem a kellemes fajtából, sajnos. A könyvhöz nem voltak hűek, holott állítólag Rowling is besegített, a szálakat nem varrták el, és hiányzott az az érzelmi töltet, amit elvártam. Zsepikkel felszerelkezve ültem be, biztos voltam benne, hogy bőgni fogok, erre csak pár könnycseppet ejtettem. Igazság szerint Alinával végigfikáztunk az egész filmet, és én kezdtem. A hangulat nem volt meg, olyan poénokkal oldották fel a háború előszelét, amik magukban oltáriak, de az eseménysorba nem illettek, egyszerűen megzavarták a komorság érzetet, és újra fel kellett venni a fonalat.

- Már az elején, a Kagylólak elhelyezése szörnyű volt. Gyönyörű, idillikus és romantikus tengerpartnak kellett volna lennie, erre kapunk egy sivatagot, pár gazzal, meg egy tákolmány épülettel, amit még véletlenül se tudnék elképzelni Bill és Fleur otthonaként.
- Az nem lepett meg, hogy az Ampókkal és Ollivander Úrral való beszélgetéseket nem bontották ki jól, és hogy a tervezgetést is egy az egyben elhagyták. A Roxmortsba érkezést szintén elrontották, kellett volna Harry szarvasa, ahogy a Láthatatlanná tevő köpeny is, amit csak a Gringottsnál láttunk, aztán mintha elveszett volna.
- Aberforth-szal ki vagyok békülve, a meséjének hiányával nem. Lényegében kapunk tőle egy kamu szöveget, hogy szerinte vége a világnak, majd el is tűnik. A Szobába érkezésnek valójában semmi jelentősége, örülünk egy kicsit, hogy Harry visszatért (a magaslatról sajnos nem esett le, pedig azt nagyon vártuk), majd tovább is lépünk. Percy és a "Barom voltam!"-jelenet, mondanom sem kell, kihagyva.
- Piton, a Nagyterem, valamint a Herceg szökése érdekes megoldást kapott, mégis tetszett az új megvalósítást, és egy óriási baki: Harry az egyik percben még talárban, majd Piton szökése után már mugliruhában esik össze. Iszonyú ciki, még én is észrevettem.
- A Kamrában Hermione egyszerűen ledöfi a serleget, fura, hogy az nem próbált védekezni, főleg a Ron versus medál eset után. Majd a csók. Kellett, persze, és iszonyú romantikus volt a helyzet, tényleg. :D A diadém megszerzésénél a táltostüzet fantasztikusan megcsináltál, jobbat elképzelni sem tudtam volna. Amikor a végén Voldemort arcát veszi fel, az nagy, bár az előző vizes jelenttel, ahogy folyton megjelenik a Nagyúr arca, nekem kicsit erőltetett. Ráadásul hirtelen el kezdi megérezni, hogy a horcruxok megsemmisülnek. Érdekes...
- A Neville contra Greyback jelent fergeteges, Longbottom karaktere egyébként is elég nagy teret kapott a kibontakozásra. Innentől kezdve aztán szinte alig találtam pozitívumot. Egyedül Neville húzása, ahogy megöli a kigyót, még jobb lett volna, ha be van avatva, ahogy könyvben. Piton emlékei talán még, jó volt őket látni, kár, hogy az események vonalát nem követték, illetve a Lilyt játszó kislányt nem választották ki jobban. Könyörgöm, legalább egy kontaklencsét adtak volna neki, főleg, hogy halála előtt még Piton is említi, hogy Harry az anyja szemét örökölte!!! -.-"
- King's Cross, totális mélyrepülés, Dumbledore egy az egyben úgy néz ki, mint Gandalf, válaszokat nem kapunk, egyedül a Voldemort lényének animációja a jó.
- A drámai végkifejlet minden, csak nem drámai, a hatalmas erőlködés, ami az élet-halál pálca tartást emeli szörnyű. Ismét csak jobb lett volna könyvhűnek lenni, ráadásul Voldemort halála tiszta kamu és lopás: mintha Xavier prof halálát látnám az X-menből.

Még pár szór az utolsó öt percről: senki nem sír, már-már vidámak a frissen elveszített barátok-rokonok ellenére, majd a befejező "íme a három jó barát" kép...
- Az epilógust nyugodtan hagyhatták volna a fenébe, vagy, ha már megcsinálták, törekedhettek volna jobban a szereplők öregítésére. Egyedül Ginny volt hihető, illetve az egy tizedmásodpercig látható Draco.

És, hogy említsek pozitívumokat is:
- Helena Bohnam Carter csodálatosat alakított, tökéletesen hozta Bellatrixot, illetve az őt megformáló, bizonytalan Hermionét. Csillagos ötös.
- Piton karaktere és jelleme a végére úgy nyílt ki, mint egy virág. Nagyon emeli az alkotás színvonalát. Ez piros pont Rowlingnak, amiért ilyen szépen összehozta, és összekapcsolta az okokat és történéseket, valamint piros pont Alan Rickmannek, mert hozta és át is adta a figurát.
- mint említettem, Neville karaktere is sokkal jobban megmutatkozik, és a szónoklata alatt bennem felsejlett a másik lehetséges Túlélő. Ilyenné válhatott volna akkor, ha Voldemort az ő szüleit öli meg. Méltó búcsú a béna kis varázslótól.
- Látványilag nagyon ott van a Gringotts, az ottani hullámvasutazás és a sárkány, az iskolát védő burok felhúzása, majd annak megsemmisülése, az agyaghadsereg
- a harcra való felkészülés komorságát ugyan rontja egy kicsit, de McGalagony beszólása, amikor életre kelti a kőszobrokat, és az önelégült arca :)
- Bellatrix halála, Mrs. Weasley önelégültsége. :D

Ha másért nem, ezekért a pillanatokért megérte megnézni. Meg mégis csak lezárt legalább tíz évet az életünkből.
Csingiling suttogó hattyúja
Sziasztok!

Fél perce jártam itt, megnéztem a blogfrissítéseket, aztán elmentem megnézni a leveleim. De erőt vettem magamon, és itt vagyok. Jöhet a bejegyzés. (vagy mégsem, teregetés...)

Nos, hol is kezdjem? Aktualitás, még mindig vizsgaidőszak, ráadásul van még öt vizsgám. Sajnos eddig rosszabb vagyok, mint az előző félévben, de tanulásra egyszerűen nem tudom magam rávenni. Főleg, ha nem is érdekel az anyag, és egyáltalán, semmi sem. Nem se erőm, se kedvem küzdeni, utána kapni a dolgoknak, próbálni megfogni, hogy ne szálljanak el. Egy ideje már így vagyok, de majd elmúlik. Lehet, hogy megnézem, a bioritmusom mostanra mit mutat, ha ezt a mélyrepülést, akkor lehet, elkezdek hinni benne. :)

Nem is írok, de az a legkevesebb. Nem is hiányzik. A blogok hetek, sőt hónapok óta szünetelnek, ahogy a történetek is. Azt is meguntam, hogy könyörögjem a visszajelzésekért. Feleslegesen nem erőlködöm, ha az olvasókat sem érdekli a folytatás. Katarinát sajnálom, mert ő szorgosan írta mindig a véleményét. Ezúton üzenem, hogy amint vége a vizsgaidőszaknak, összekapom magam, és folytatom Angie történetét! Ahhoz jelenleg Te vagy az egyetlen motivációm.
Nos, az eredeti verzióhoz képest, amit sokszor végiggondoltam, ez így elég karcsú, de a lényeg talán benne van. Pedig igazán sok történet kavarog bennem, de szerintem ezt már írtam. Itt a Forma1-es és a boszik. Ezen kívül van egy akció-krimi-szerű, egy szerelmes, és pár real life, amiknek pontos besorolása nincs, mert a főszereplő hétköznapjairól szól.

Megnéztem pár filmet, kezdve az Oscar-díjas Fekete hattyúval, amiről végre tudom, hogy miért thriller. Egy ideig utána félve néztem tükörbe, de tényleg fantasztikus lett. Utána rápihentem a Csingilinggel, az aranyos egy mese, majd vége láttam a Suttogót. Azt nagyon régóta vadásztam. Kár, hogy a vége olyan szomorú.

Nem sajnáltatom magam, de hisztizni néha jól esik, és itt kiírhatom magamból. Akit nem érdekel, az nem olvassa el. Egyétek tele magatokat még eperrel, aztán jöhet a cseresznye.

xoxo
A.J.
"Let me break, let me crawl Cause I'll get back up again if you let me fall" /Alexz Jonhson/
Van új gépem! =) Már lassan egy hete, de ez a hét egyben kész bolondok háza is volt. :D

Rájöttem, hogy nem írtam a Vadaspark látogatásról, pedig akartam, és a BTK-s sportnapról sem. Mindig csak akartam írni, aztán mindig elmaradt. Most megemberelem magam, igaz, most is a tanulmányt kellene írnom, de a gugliban rákerestem az f1 ficekre és kiadta az eredeti blogom, amiben aztán elmélyültem. :D Hihetetlen, hogy mennyit változtam egy év alatt, és, hogy milyen szavakat használtam néha, pl. "csökött". :D Fogalmam sincs, honnan jött akkor. Észre sem vettem ezeket a változásokat, de az egyik elmélkedős posztom nagyon jól kiadja ezt. Mostanában már egyáltalán nem filozofálgatok olyan gyakran azokon a misztikus dolgokon, eszembe sem jutnak igazából. Inkább "csak úgy" létezem. Nem akarok választ kapni az élet nagy kérdéseire, nem érzek késztetést egy másik világba menekülésre, ez által az írásra. Nem vagyok teljesen boldog, mert vannak bajaim, a tanulni-kéne-n kívül, de viszonylag elégedett vagyok. Réka írta egy kommentjében, hogy míg Goof magát az életet írja le, mi Mónival inkább egy "álomvilágot", ahova az ember szívesen menekülne a valóság elől. Én viszont nem igazán akarok menekülni...

Szóval Vadaspark: nagyon élveztem (normális, ha ülés közben úgy érzem, mintha szédülnék, minden előzmény nélkül? :O) a zsiráfok akciójához nagyon szurkoltunk, a vadmacskánál érdekesebbnek bizonyult az előjönni nem akaró vakond, és a szurikáták is nagyon édesek voltak! :) Megzabálni valóak! :P Amikor pedig a papagáj ránk köszönt, hogy "Szeva!", na az haláli volt! :D

A múlt héten a Hattyason BTK-s sportnap volt, Szevasz Tavasz. Regisztrációnál én voltam az utolsó, aki pólót kapott ^^, délelőtt lézertegeztünk, egy körül pedig sikerült a paintballt is kipróbálni. :D Mihamarabbi ismétlést követel a dolog! Közben kipróbáltam a kifeszített kalózlétrán való felmászást, ami csúfos eséssel ért véget, valamint a rekesz mászás is egy élmény volt, a másnapi izomlázról nem is beszélve.

Megkezdődött a vizsgaidőszak, méghozzá szerdán, egy médiajog vizsgával. Nagyon remélem, hogy sikerült, és nem kell szóbelire mennem. Mediatizáltra tegnap sikerült megírnom a beadandó dolgozatot, a tanulmánynak megvan a bevezetés fele, de nem tudom, hogy hogy tagoljam. Szereznem kell valakitől egy szakdolgozatot.

Most így ismét ennyi, tudjátok, hogy élek, igyekszem majd valamikor megint jelentkezni. Legyetek jók, akinek kell, tanuljon, akinek nem, az örüljön neki, és szeressétek egymást! =)

Dream awake!
Something happened, but I don't remember it
Összeesküvés elméletem van. :D Anyunak vaj van a fején, csak azt nem tudom, hogy pontosan miért/miről szivat. De nagyon vigyorgott, mikor tegnap este rákérdeztem, hogy akkor mégis mi lesz a géppel. Gyanús, nagyon gyanús, és borzasztóan irritál, hogy mire gondolt a meglepetés alatt. -.-"
Döglődik a gépem. Már megint, nem újdonság, tudom. :D Múlt hétvégén gép nélküliség volt, mert elvitték, hátha össze tudja valahogy rakni. Ez sikerült is, bár elég érdekes módon, mert ott működött, itthon meg elakadt a betöltésnél, és csak a telepítő cd tudott annyira ráijeszteni, hogy teljesen betöltött. :D Ezért kedden mentünk gépet nézni, árajánlatot kérni, aztán a Tesós újságban látott meg Anyu egy gépet, ami jobb, és alig került valamivel többe. És most nem tudom eldönteni, hogy tényleg nem szándékozik megvetetni Éváékkal (Vásárhelyen ugyanis nincs), vagy szívat, és már régen szólt nekik, és már meg is vették. De azt persze hiába mondom, hogy nem kell semmi szülinapi ajándék, bőven elég, hogy fizeti a tandíjat.

Elméletileg megyek meg Vadasparkba. Azért elméletileg, mert nem tudom, hogy mikor indulok, vagy hogy jutok oda, csak tippjeim vannak. :D Mindenesetre nem ártana már készülődnöm, vagy akár reggeliznem. :D Megyek, és csinálok teát, addig összeszedem a gondolataim. :)

Mindent elfelejtettem, amit le akartam írni. Sajnos, mire ide jutok, hogy tudnék írni, addigra minden ilyen kiürül a fejemből, és neki sem kezdek.

Legyen elég most ennyi. :D Adtam magamról életjelet, megvagyok, Vivá Lá Tavasz van és nagy-nagy szeretet. :D Bennem meg erős hippi-hajlam, ahogy ezt így visszaolvasom. : D

xoxo
Sale el sol...
Azt hiszem, sikerült új szintre emelnem a szurkolást... :D A mai, Malájziai futam közepétől már nem azért szurkoltam, hogy Vettel megőrizze az első helyét, hanem, hogy Webber és Alonso minél később tudja megelőzni az aktuális pilótát. Esküszöm, fel kellett volna venni... Anyu szerint rosszabb vagyok, mint egy férfi. :D
Azon kívül, hogy kellően lefárasztottam magam, még zöldséget is pucoltam közben a húslevesbe, úgyhogy szépen megkarmoltam, majd a mosógéppel meg is vágtam magam... -.-" Tudom, ez igazi művészet. De utána legalább a krumplihoz már nem akartam újabb ujjam is hozzászelni... :D


Címkék: , , 0 megjegyzés | |
Mert a nevetés gyógyír mindenre! =)
Sziasztok!
Arab női nevekre kerestem rá, és a google által kidobott oldalon erre bukkantam. Imádom a gyerekek aranyköpéseit, Liliét is kezdem gyűjteni. :)


Tenger gyümölcsei


Gyerekek írták az óceánról.

- Az osztrigák golyóit gyöngynek nevezzük. (Jerry, 6 éves)

- A cápák rondák és durvák, és nagy fogaik vannak, akárcsak Emily Richardsonnak. Ő többé már nem a barátom. (Kylie, 6 éves)

- Amikor még a hajók vitorlával működtek, a szél vitte őket keresztül az óceánon. Néha, amikor szélcsend volt, a tengerészek fütyültek, hogy feltámadjon a szél. A testvérem szerint, inkább babot kellett volna enniük. (William, 7 éves)

- A sellők az óceánban élnek. Szeretem a sellőket. Gyönyörűek, és imádom a fényes uszonyukat, de hogy a fenébe lesznek terhesek?
De tényleg! (Helen, 6 éves)

- Nem írok az óceánról. A kistesóm állandóan bőg, apu állandóan kiabál anyuval, a nővérem teherbe esett, szóval nem jut eszembe semmi, amit leírhatnék. (Amy, 6 éves)

- Néhány hal veszélyes. A medúzák csípnek. Az elektromos angolnák megráznak. Biztos tengeralatti barlangokban élnek, szerintem ott csatlakoznak rá a töltőikre. (Christopher, 7 éves)

- Amikor úszom az óceánban, a víz nagyon hideg, és ettől összemegy a fütyim. (Kevin, 6 éves)

- Az óceán vízből és halakból áll. Hogy a halak miért nem fulladnak meg, azt nem tudom. (Bobby, 6 éves)

- A papám tengerész volt, és mindent tud az óceánról. Egy dolgot nem tud csak, hogy miért hagyta ott a tengerészetet és vette el anyut.
(James, 7 éves)

Forrás: ismeretlen

Én innen másoltam. =)

xoxo, A.J.
"Az embernek sem sikerülhet minden, még az Istennek is csak két dolog sikerült: a tavasz meg a ló."
Úhh... :D Nem is tudom, hol kezdjem. :D ITT A TAVASZ! :P


A csütörtöki napot sikeresen kihagytam. Volt ugyanis egy ruházati bolt végkiárusítása, amire elhívtam Editet. Fél tízre értünk oda, szóval lett volna kb. fél óránk válogatni, azonban rengetegen voltak benn, kint is két méteres sor várakozott. Nem hittem, hogy ilyen sokan lesznek. A következő meglepi akkor ért, mikor végre, negyed óra múltán bejutottunk. Arra számítottam, hogy vállfás-polcos megoldás lesz, erre kaptunk egy duris-szerűséget. De nem is tudom, miért mertem egyáltalán ilyen nagyon gondolni a 400 ft/db-os árnál. :D Végülis találtam egy rövidnadrágot, egy szoknyát és három felsőt, valamint sikerült lekésnem a buszt, de még Editet is elrontottam, bár nem nagyon kellett erőlködnöm, a dolog csírája már megvolt. :D Fizetés után sétáltunk picit, majd beültünk a Sarokházba. Köszönet Alinának, aki rászoktatott erre a kedves kis helyre. :P Imádom az ottani csokis keksz kelyhet. Miután ott kibeszélgettük magunkat, és megettük az édességet, benéztünk még két boltba, majd elkísértem Editet az utolsó órájára, amit Mami tartott. Drága Tanárnőnk persze egyből kiszúrt, hogy akkor a felelőket, és válasszam ki... Ahha, igaz, inkább engem utáljanak. :D Közben még beszéltem nővéremékkel, meg Anyuval is, úgyhogy az óra után visszamentünk a kiárusításra.

Tegnap lovagolni voltam, Annamari osztálylovaglást tartott, ketten voltunk egy másik lánnyal - szintén Szilvi. :) Nem lovagoltam még így, szóval furcsa volt, de mindenképp érdekes és jó. Azt legalább megtanultam, hogy igenis kell kesztyű, ha az én kezemben van a szár, mert szeretem egy kis vízhólyagot, igaz, már majdnem eltűnt. :) A jó idővel még jobb volt, és izomlázam sincs akkora, mint az első alkalom után.

Ma meg kimentünk a piacira, hát egy kicsit drága volt.... :D Még szerencse, hogy a bicikli kerekem majdnem hazáig bírta, így csak a malomig kellett elsétálnom, illetve vissza. Szétdurrant ugyanis. :D Előtte azért még vettünk nekem egy jó kis farmert, Anyunak egy csini felsőt, Lilusnak egy cuki harisnyát, meg husit, gumicukrot, krumplit. Illetve találkoztunk Apuval is. :)

Jött a városba egy cirkusz. Ott tanyáznak a malom mellett, viszont fogalmam sincs, hogy hol tölthették az idejüket, mert alig láttam pár embert, azok se biztos, hogy a cirkuszhoz tartoztak. Viszont eszembe jutott egy történet alapötlete. :P

Legyen szép, boldog hosszúhétvégétek! :)
A.J.
Jelenlegi Top5 zeném avagy amit bármikor meghallgatok
Emlékeztek még az Eurovíziós Dalfesztiválról írt posztomra? Nos, időközben kiderült, hogy az MTV belső választásom döntötte el az indulót, amiért kicsit pipa vagyok, mert ha minden igaz, meg se hirdették. Azonban úgy tűnik, az embereknek mégis csak volt valamennyi beleszólásuk, mert rengeteg levél érkezett hozzájuk, hogy Wolf Katit szeretnék látni Németországban, így végülis szinte az egész ország támogatja. :) Első hallásra még kételkedtem abban, hogy mennyire lehet sikere, de mostanra igazi kedvenc lett, és külön örülök, hogy nem csak angolul énekli. (Remélem, hogy ha ne adj isten, nem nyerünk vele, akkor se lehet majd azt hallani, hogy miért kellett ezt a s**rt kiküldeni, mert most mindenki támogatja. Kicsit kétszínű húzás lenne. :/)

Szóval a lista első tagja:


A második egyértelműen a nemrég látott Remember me című film betétdala, Marcelo Zavrostól az I know you can hear me. Egyszerűen gyönyörű és megunhatatlan. :)

A harmadik egy negyedik egy előadótól származik. Shakirának minden számát imádom, de a Loca-t és a Gypsy-t bármikor képes vagyok egymás után hatvanszor is végighallgatni.

Az ötödik pedig ki más lehetne, mint az Aranytorkú Ifjú, Adam Lambert. :) Az ő számait is imádom, bár nála már vannak kivételek, de a Whataya want from me és az If I had you még mindig abszolút listát. :)

Elvégre "Zene nélkül mit érek én?" :)
A.J.
I know you can hear me
A Summit bekaphatja. A Remember Me-vel sikerült megríkatniuk. :D Most néztem meg, úgyhogy még teljesen a hatása alatt vagyok. Nem értettem, hogy miért olyan fontos, hogy '91-ben, majd 2001-ben játszódik a film. De erről később.
Tetszett, hogy több szálon fut a cselekmény, mégis összekapcsolódik. Caroline-t sajnáltam, mert nagy tehetség, azok a beképzelt kis libák jól elbántak vele. Tyler szabadsága és önfejűsége pedig nagyon bejött. Jah, és megállapítottam, hogy Rob orra olyan lapos, mintha betörték volna. :D De ettől még egész helyes. :)
Szóval már kezdtem örülni, hogy sikerül összehozni a családot, és a tékozló apa is belátja, hogy foglalkozni kell a lányával, tökéletes happy end, erre a suliban a táblára mi van felírva? "Tuesday, szeptember 11, 2001" Persze, tudom én, hogy az elhangzott Gandhi idézet így adja ki az igazi mondanivalót, de akkor is! Az érzelmi hatás kedvéért pedig még a Brosnan által alakított apa képernyővédőjét a családi képek alkotják...ak**vaéletben! :D :'( Pedig csak egy film...

Más értelmes dolgot nem tudok hozzátenni, nekem a szinkron is tetszett, bár valószínűleg csak azért, mert nem hallottam az eredetit. Tetszett és kész! Többször nézős, nézzétek meg ti is!

Új kedvenc:
Eurovíziós Dalfesztivál 2011
Május elején rendezik meg az idei Eurovíziós Dalfesztivált. Facebook-on láttam meg a német Lena idei számát, ezért néztem utána. :) Hát, a lány száma, aki nem mellesleg nagyon szép nő lett tavaly óta, nem tetszik igazán, de majd megszokom, első hallásra a Satellite se nagyon jött be. Wikipédián olvastam utána, és, mint kiderült lesz magyar versenyző is, aminek nagyon örülök. Talán még egy sms-t is dobok majd. :P Jelöltünk még nincs, így szabad a pálya, hajrá magyarok! Ti kit választanátok? Én Zsédát vagy Janicsák Vecát szívesen látnám Düsseldorfban.

"Az élet vetés, nem pedig aratás." /A.K./
Töltöm... helyesbítek, tölteném a sorozat 6. évadát, de az első rész gyorsasága után a másodikat rohadt lassan kezdte leszedni. Na, mindegy, addig írok ide már. :)

Esik a hó. Nyilván a fél országban így, szóval nem mondok újdonságot. :P Szeretem én a havat, persze, szép, meg minden, meg annyira hideg sincs, csak akkor már rossz, mikor már a tavaszt várnánk. Karácsonyra bezzeg elolvadt, pedig oda való a hó. :D Meg a lovaglás óra is elmaradt, fél méteres hóban ugye nem a legjobb órát tartani.

Tegnapelőtt felhív egy ismeretlen szám, hogy Szia. Mondom szia. Azt mondja látott a neten... aha, mondom oké, de bocs már, ki vagy? :D Válaszol, hogy látott a neten. Rosszlányok... :D Na, itt kezdtem már gyanút fogni, hogy félretárcsázott szegény. Végül ennyiben is maradtunk, és letette. :D Remélem, azért sikerült felhívnia a rosszlányt... :/ :D :D

"Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla." (Thomas Mann)
xoxo, A.J.
Találkozás Csin-csinnel és Kittivel, avagy egy hét tökéletes lezárása. :)
Öhm, izomlázam van. :D Tegnap voltam Újszentivánon lovagolni, és most fáj az oldalam, a lábam meg a combom. :D Na, ez hosszú lesz, úgyhogy készüljetek fel, én pedig kezdem az elején. =)

Már maga az út is valami kaland volt, kezdve a buszra felszállással, mikor eszembe jutott, hogy talán meg kellett volna kérdezni, hogy a Községháza hanyadik megálló, mert ki tudja, milyen nagy Újszentiván. :D A mellém ülő csaj azt mondta, hogy előtte száll, Sylvike megnyugodott, hogy majd vele együtt leszáll... Átmegyünk a Tiszán, irtó izgi, egy Új Világ, tiszta 1492. :D Megyünk még egy kicsit, és ha leraknak, tökéletesen eltévedek. :P

Nos megérkezünk, leszállunk. Aha, de hol a Községháza? Még szerencse, hogy a buszmegállóban a táblára legalább annyi ki van írva az ilyen hülyék kedvéért, hogy "Újszentiván, alsó". Sylvike tiszta ideg, hogy elkésik, persze Annamária száma nincs elmentve a telefonjában, nah hát induljunk el arra, amerre a busz tovább ment, még se lehet olyan nagy ez az Újszentiván. Pár perc múlva oda is érek, megállóban nincs senki, biztos nem várt tovább. Várok picit, gondolkodok, hogy ugyan mi a jó eget csináljak, mikor meglátok egy vállig érő szőkés hajú nőt... Előzetes ismereteim alapján (a lovarda honlapján lévő kép) oda megyek, hátha ő az. Szerencsém volt. :D
Kocsival mentünk ki a volt laktanyában, ahol felvettem a kobakot, aztán megismerkedtem Csin-csinnel. :) Útlevele szerint Karina, egyébként Csinos. :) Karfüggetlenítést kezdtünk el csinálni, közben beszélgetve, hogy mennyit is tudok a lovakról, lovaglásról, illetve meddig szeretnék eljutni. Ez után neki kezdtünk a tanügetésnek, itt is karfüggetlenítés, először belső, majd külső, végül mind két kézzel. Díjlovas már nem leszek, az tuti, nagyon kényelmetlen, ahogy dobál a ló. :D Utoljára könnyű ügetés, itt is karfüggetlenítéssel, és már el is telt az óra.
Nem tudom, ki mennyire ismeri a lovak szokásait. Ha a ló prüszköl, az azt jelenti, hogy jól érzi magát és elégedett, ilyen formán, ha azt mondjuk, leprüszköl, az tulajdonképp dicséret, hogy nem idegesíted, nem kényelmetlen neki, hogy rajta ülsz. Na, Csin-csin engem megdicsért párszor. ^^
Az óra után Annamária visszavitt a megállóba, és Szegeden a táblázatot nézegetve arra jutottam, hogy megnézem a 15-ös állásra kiírt buszt, ami 14-kor indul, igaz, hogy már pár perccel elmúlt, de láttam ott buszt. Igazam volt, és elértem, szóval várnom se kellett fél órát, hogy haza juthassak. :)

Itthon bementem a suliba, és megpróbáltam barátnőm felhívni, de nem vette fel, így elindultam haza, hogy átöltözzek a Nagy Találkozóra. :P Ettem, végül úgy döntöttem, hogy letusolok és hajat is mosok, úgyhogy végül öt körül értem vissza suliba. Ritkán szoktam majd' két órát készülődni. :D A vetélkedő persze nagyban folyt már, így Edittel néztük kicsit a játékokat, majd átmentünk a csarnokba, hátha ott van már Kitti.
Szerencsénk volt, mert rövid keresés után meg is láttuk, és felé vettük az irányt, hogy letámadhassam. :P Finoman szólva. Na, nem kell semmi rosszra gondolni, csak bemutatkoztunk, aztán elkezdtünk beszélgetni a könyvről, a versenyről, meg a városról, ahol "mindenki mosolyog és kedves". Kis különbség Budapest és vidék között. A döntő utolsó fordulója alatt szereztünk Kittinek kávét (khm, khm... :D), majd jót nevettünk az eredményhirdetés utáni "közös fogyasztás"-ra invitálás kifordításán... kondigépek azonban nem voltak, helyette Bloody Mary (meggylé), R-vitamin (almalé) és hegyi oroszlán vér (szintén meggylé), csak hogy a legjobbakat említsem az italok terén. :P Ételek is voltak, bár azok nevével nem szolgálhatok, mert inkább szomjas voltam, mint éhes. De azért a kis pogácsákba szurkált amcsi és egyéb zászlók befigyeltek. :D :D Közben Anyu is megérkezett, és az író-olvasó találkozón már ő is részt vett. :)
Ezek után átmentünk a könyvtárba, ahol levetítettek egy könyvajánló videót ízelítőnek, majd a beszélgetést vezető Tanár Nő kérdezgette Kittit az írásról, a könyvekről, illetve természetesen az egybegyűltek is kérdezhettek. Jött a dedikálás és a közös fényképezkedés - természetesen a kölcsönkért kálával. Elmaradhatatlan. :)
Kitti pedig igazán kedves, közvetlen ember, nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerhettem. A rosszakarói és irigyei pedig csak fújják fel magukat, mi attól még szeretjük, és tudjuk, hogy hatalmas tehetség!

Szóval ez a péntek bekerül "Életem Legjobb Napjai" közé, és remélem, hamarosan megismételhetjük valahogy. :)

xoxo, A.J.

Dream awake - like me!
csütörtök
Az van, hogy TIK-ben csücsülök, és unom a fejem, mert nem tudok mit csinálni. :D 20 perc és megyek buszra, hamarabb nem, mert nagyon hideg van. Brrr... :/ Pedig már jöhetne a tavasz, állítólag jön is, csak biztos lépésben halad. :D

Sok dolog van, ami történt, de oda nem jutok el, hogy le is írjam, egyszerűen kiesik, mire gép előtt vagyok, meg blogra is csak a frisseket jövök fel olvasni. Be kellene mennem HSZI-re, lehet, hogy lesz plusz melóm. Tanulmány írásra meg kellene találnom a témát, meg utána keresni a már meglévőknek.
Holnap az Eötvösben Twilight-vetélkedő döntő, itt lesz Szurovecz Kitti, este pedig vámpírbál, bár állítólag semmi extra nem lesz. Előtte még délben megyek Újszentivánra lovagolni.

...
...
... :D

Legyetek jók! xoxo
"Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani."
Tudjátok, van az az érzés, mikor a már előzetesen hallottak hatására legszívesebben elröhögnétek magatokat, és csak azért nem teszitek, mert az tuti rossz pont. Így inkább csak igyekeztek csendben, komolyan figyelni... Na, kb ilyen volt a mai polföcim első tíz perce. Bementünk, leültünk, s mikor a Tanár úr is belépett, hirtelen néma csend. Ez után megkéri az utolsó sort, hogy menjenek utána. Előre ültette őket. Ezek után kezdett bele a mondókájába, én pedig próbáltam nem nevetni. Ugyanazt kezdte mondani, mint amire felkészítettek minket. Még jó, hogy fél óra után elengedett. Komolyan mondom, kedvenc tantárgyam lesz, szín tiszta iróniával... Minden félébe bevezet a bácsika, amiről eddig csak hallottam/tunk. Saját könyvét kéri (mert amúgy a kutya se venné meg), katalógus, szóbeli vizsga. Az általános iskolához visszatérve, felállással köszöntjük, ne együnk, ne igyunk, ne aludjunk... Jut eszembe, szomjas vagyok. :D

Óra előtt még beugrottam boltba, hogy ne haljak éhen, és azt vettem észre, hogy a bal kezem középső ujja zsibbad, és totál fehér, mintha valami elszorította volna. Igazán felemelő érzés volt. Fogalmam sincs, mi történt, szerencsére elmúlt... Most kettőtől lesz kultúrális antropológia II-m, ajánlom, hogy ne tartsa végig. :D
Tegnap volt szociálpszicho, ahol a tanár kérte, hogy tegeződjünk, oda-vissza. Utána pedig tudományos tanulmányírás, ahol a szemeszter végére egy kis tanulmányt kell írni, amolyan apró szakdoga. Jónak ígérkezik, bár nem illik a szakhoz, mert egész félévben dolgozni kell majd vele. :D Mindenesetre biztos hasznos lesz.

Rossz visszaszokni. Az elmúlt két hetet erős semmittevéssel töltöttem. Persze, vigyáztam Lilire, meg bejöttem Szegedre a szerződést intézni, de nahh... :D

A.J. voltam... xoxo
"Hello, Teacher, tell me, what's my lesson..."
Adam Lambert fan lettem. :D Imádom a srác hangját, kellemes, megnyugtató tónusú, simogat, ha épp nem akarja kivágni a magas C-t, de azt szerencsére ritkán teszi. :D Azt hiszem, Katarinánál "találkoztam" vele először, legalább is úgy biztosan, hogy tudtam hangot/zenét is társítani a hanghoz, névhez. :) Köszönöm szépen, Katarina! :) Tegnap délelőtt töltögettem le pár számát, a Whataya want from me és a Mad World gyönyörű, utóbbi ihlető hatású, írás közben végig azt hallgattam, illet a rész hangulatához. :)

Leszedtem a Pókember 3-at is, most fejeztem be. Jó film lett, legalább van tanulsága is, csak szemétség volt a rendezőktől, hogy a jó fiúnak is meg kellett halnia, pedig megtért. :'( De Peter így marad a magányos hős. Nem tudom, lesz negyedik része a dolognak? Igazán összeházasodhatnának végre. :D

Azért keltem ilyen korán, mert kurzusfelvétel volt, bár, mint kiderült, majdnem hiába másztam ki az ágyból, mert össz-vissz négy tantárgyat engedett felvenni az ETR, azokat is inkább leadnám, mint fordítva. :D Ráadásul szerdánként kelhetek majd korán, mert nyolctól lesz óra, szerencsére előadás, úgyhogy lehet, hogy párszor el lesz felejtve a dolog, aztán remélem, hogy több ilyen korai órám nem lesz. :D

Este mehetek nővéremhez, holnap vigyázok Lilire, de addig még Moduloba kérvényt kellene beadni. A szoctámot már jó ideje húzzuk. :D

Legyetek jók! :)

xoxo, A.J.
"Válságos helyzet: tudom, hogy boldog vagyok, csak épp nem érzem."
Kiválogattam nővérem zenéit... majd' harmadát töröltem is, ez azért elmond valamit... :D Hozzá kell tenni, hogy a törölt számok nagyja diszkós remix, a maradék pedig hallgathatatlan rossz minőség, és ezzel most nem a stílusára gondoltam. :) 39 zene maradt, amiket még meghallgatok. Van közte Hooligans, Maroon5, Csézy...

Az elmúlt körülbelül 15 évben húzott fel annyiszor a számítógép összesen, mint az elmúlt két-három napban. :D Vagy azzal, hogy nem ismeri fel a régi lemezt, vagy azzal, hogy olyan erősen kellene beledugni az áramot, vagy azzal, hogy szintén ilyen erősen kellene kihúzni... Igazán nem halna bele, ha ki tudnám szedni. Legszívesebben ilyenkor belerúgnék, csak félő, hogy akkor más is tönkre megy... :D

Anyu itthon hagyta a telefonját. Persze, hogy ilyenkor keresik. :D

Tegnap egész nap fájt a fejem, fogalmam sincs, miért. Nem igazán vagyok frontra vagy időjárásra érzékeny, az idegességre sem foghatom, mert máskor felcseszem magam hülyeségeken, pl ma reggel, mégse fáj a fejem. Lekopogom, de olyan túlságosan nem vagyok fejfájós, pláne nem annyira, hogy gyógyszer is kelljen.

Megnéztem a Drágán add a rétedet! című filmet. Annyira hülyeség, hogy már jó. :D Műfaját tekintve vígjáték, története igazán nincs neki, értelme és tanulsága talán még annyi sincs, kivéve, hogy szeresd és tiszteld a természetet, különben bosszút áll! :D Ha nagyon unjátok magatok, vagy kikapcsolódásra vágytok, egyszer mindenképp érdemes megnézni.

Nem úgy tűnik, hogy ma szép napos időnk lesz, úgyhogy tessék, a tegnap előtti jó idő emlékére:
..**.. :)
Azt írtam már, hogy néha nagyon tudom utálni nővéreméket? Vagy hogy legszívesebben elindulnék a vakvilágba, bárhova, csak ne kelljen őket hallgatnom? Tényleg így van.

Le lett cserélve a gépem, ami jó, mert gyorsabb, és nagyobb winchester van benne, viszont az én régi vinyómat nem ismeri fel, és azon van majdnem minden cuccom. Ezen a gépen 2007-es Office csomag van, nem is értem, hogy tudták azt használni, annyira rossz. Szóval majd fel kell raknom a 2003-asat, de, míg nincsenek itthon, addig nem akarok hozzá nyúlni, nehogy az is baj legyen... Fáj a a fejem, és miért kell minden jó számot elcseszni azzal, hogy diszkósítják? :/ Nővérem zenéi között válogatok, de alig van hallgatható, mert mind csak ilyen tuc-tuc, kibírhatatlan. Azt hiszem, megpróbálom átjumperelgetni a lemezt, csak annyi baj van, hogy a hozzá csatlakozó színes kis kábeleket nehéz kihúzni belőle, illetve visszarakni. Szóval inkább a régit kellene összeraknom, és kiírni a dolgokat, bár arra sincs garancia, hogy látja majd... Minden elismerésem annak, aki ezt most értette. :D

P.S.: most már tudom, hogy a színes kis kábel az áram, a másik az adat. :D ^^^

Lili mai aranyköpése: "Mönnyünk mán, Éva!" illetve "Békén hagyott má." :)
B.Ú.É.K. :D
Sziasztok!

Hát, jó régen jártam itt, nem is tudom, mivel kezdjem hirtelen. :)

Jelentem, az én vizsgaidőszakomnak vége, megírtam mind a 11 vizsgámat, és egy kivételével mindnek meg is van az eredménye. A Társadalomtörit meg várhatom még mindig, ennyit a három napos szabályról... Nos, van két kettesem, két hármasom, két négyesem és négy ötösöm, bizony! :D Mi lett volna, ha még tanulok is? (ahogy Anyu szokta kérdezni :)) És külön büszke vagyok magamra, hogy mind elsőre lett meg! :D Hejj, az élet nagy dolgai! :D
21-én kurzusfelvétel lesz, és csak 30-án kezdődik a második szemeszter, szóval két hétig nem csinálok az ég világon semmit, csak lógatom a lábam. :P Imádom az Egyetemet! :D

Úgy döntöttem, szüneteltetem a Forma1-es ficet. Elment tőle a kedvem, ami lehet, hogy annak is köszönhető, hogy nincs futam. A pilótákat meg elnyelte a föld, velük együtt az én ihletem is. Írom viszont a Bűbájos spin off-ot, illetve elkezdtem egy másikat, de az még szigorúan titkos! :D Igaz, tegnap este egy kicsit lemerültem, és eszembe jutott, hogy nem is írok soha többé, de azt úgyse tudnám megvalósítani, hiszen már itt vagyok, és lassan kisregény terjedelmű lesz ez a poszt. Na, nem csak az írástól ment el a kedvem, hanem alapjáraton mindentől, általános depis-szeretethiányos hangulatba kerültem. Olyan szép bejegyzést fogalmaztam magamban, amit aztán el is kereszteltem panasz-posztnak, de már felére nem emlékszem. :D Most meg tessék, nevetek az egészen, hát ennyi...
"Eső után mindig kisüt a Nap."

Letöltöttem a Pókember 2-t, a 3-at valamiért nem tudom, de azért még próbálkozom, addig pedig újranézem a Bűbájos sorozatot. A harmadik évadnál tartok, lassan a végénél, de Cole-t még mindig nem tudom megkedvelni. Bocs, Katarina. :D

Ööö... nem jut eszembe hirtelen több minden, holnap valószínűleg jönnek nővéremék, fogalmam sincs, hol szándékoznak majd lenni. :D

Ennyi voltam most, legyetek jók!

Dream awake!
A.J.

Követők

  • Látogatók