Eltelt egy hónap. Már megint annyira gyorsan telik az idő, és csak azt veszem észre, hogy már június utolsó napja van. Legközelebb akkor kapok észbe, mikor már szeptember elseje van? Pedig tudom, persze, hogy telnek a napok, felfogom, de... olyan, mintha tegnap szóbeliztem volna.

Megnéztem a legújabb HP7 ajánlót. A zene nagyon megfogott, egyszerűen kirázott tőle a hideg. A filmet már nagyon várom, mert nagyon izgalmasnak ígérkezik, remélem, beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az jutott eszembe, miközben néztem, hogy tulajdonképp, bizonyos értelemben én is ezen a sorozaton nőttem fel. Éveken át vártam az újabb könyveket/filmeket, és most ennek is vége lesz hamarosan.
Egyébként nem értem, miért kell ilyen sokáig elhúzni a premiert. Ha jól értelmeztem, akkor már a második rész forgatását is befejezték, esetleg hátra vannak az utómunkálatok, de azok se telnek egy évbe. Felesleges szerintem ez az egész, ahogy húzzák, mert oké, még egy-két hónapot, hogy fokozzák iránta az érdeklődés, de több, mint fél évet?

Az Eclipse-t is szeretném már megnézni. Elolvastam Spirit Bliss ajánlóját, és sikerült elérnie, hogy jobban várjam, mint eddig. :D Most már tényleg kíváncsi vagyok rá.

Feltöltöttem e-felvire a 12.évvégi eredményeket is, remélem, jól is csináltam, úgyhogy most már, ha minden igaz semmi dolgom. Csak a levelet várnám, mert még mindig nem kaptam meg, és fogalmam sincs, mivan. Fel kéne őket hívni, hogy normális-e, hogy ennyit késik, de nincs pénz a telómon. xD Így viszont idegeskedhetek, hogy mi lesz már, stb.. De remélem, előbb-utóbb megjön (inkább előbb).

Nem ártana találni valami meló-szerűséget is, pláne, ha még felvesznek az egyetemre is, költségtérítésesen. Hjaj... nehéz az élet. xD
Szóval mindenféle hírt szívesen fogadok a regisztrációs levéllel vagy melóval kapcsolatban. :D Legyetek jók, míg nem jelentkezek újra! :D

xoxo (még mindig nem tudom, mit jelent xD)

A.J.

Ja! Tegnap nyert Spanyolország! :D (L) (L) (L) VIVA ESPANA! (L) :D

Hallgatom ezt a számot, és egyszerűen a sírás fojtogat. Annyira gyönyörű, szomorú, ugyanakkor felemelő... csodaszép...

Angyalok Keringője - remélem, vissza tudtam adni az érzéseket, illetve mindent, amit le akartam vele írni.

Nos, mivel mindkét blogon arra szavaztatok a legtöbben, hogy legyen ilyen bejegyzés, most nekiállok. Nagyon jól esik és hízelgő, hogy érdekel titeket a dolog! :)

Szóval bemelegítésnek annyi, hogy kb. 13 voltam, mikor elkezdtem írni egy történetet, csakúgy, a saját szórakozásomra, net nélkül a gépen. Ez egy Sabrina fic-utánzat - szerűség volt. Ezt jól mutatja, hogy a főszereplő lányt Sabrinának neveztem el. Ha szeretnétek, majd rakok fel részletet, valószínűleg az A.J.'s stories blogra. Ez befejezetlen, valószínűleg az is marad, esetleg az ötletet szövöm át egy másik történetbe egyszer.
Ezen kívül egy lovas történetbe is belekezdtem, ami szintén befejezetlen. :) Részletet ebből is rakhatok, ha van rá igény.
Ötlet és elkezdés szintjén írtam még vámpíros történetet, illetve egy énekesnőről is vannak életképeim.
A vízválasztó akkor jött, mikor "New Yorkba" költöztünk, és ezzel együtt be lett kötve a net. Ekkor találtam rá rengeteg Twilight fanficre, illetve a Forma1-es, valamint Bűbájos boszorkák ficeket publikáló oldalra. Ha jól emlékszem, ekkor kezdtem el írni a Bűbájos történetet, de még nem raktam fel, csak a fórumra, ahol pedig valamiért nem tették közzé. Így a "karrierem" még pihent, helyette egy fórumos szerepjátékban írogattam.
Ezek után jött az ötlet, hogy igenis nyitok egy blogot a novelláimnak, és létrehoztam a "Képzelet Világát". Később pedig én magam is elkezdtem egy forma1-es ficet írni, és végre fel is raktam blog formájában. Ki találjátok, melyikről van szó? :)

Röviden ennyi, persze az időrenddel lehet, hogy van egy kis csúszás, vagy keverem a dolgokat, de akkor még nem igazán gondoltam, hogy mindent napra pontosan meg kéne jegyeznem, mert egyszer majd megosztom Veletek! :) Ha bármi kérdés/kérés van, várom a kommenteket, és jön a következő rész. :)

Ismét azt érzem, mint pár napja. Fásult vagyok, bár lehet, hogy ez csak a fáradságnak tudható be. Elég havas hetem volt, innen visszanézve, és örülök, hogy túl vagyok rajta. Hajnali hat körül értem haza Algyőről, ugyanis Helgáéknál voltunk az osztállyal ilyen kertiparti-féleségen. :) A háromnegyed négyes busszal mentem volna, csak kimentünk Anyuval cseresznyét szedni, és fél négykor mentem be, megnézni, mennyi az idő. Tehát arról a buszról lekéstem, maradt a háromnegyed hatos, amivel másik osztálytársam is ment volna... Mint kiderült, nem azzal jött, helyette mások, s még szerencsém is volt, ugyanis nem találtam volna oda nélkülük. (Kincskeresős játék volt, térkép és egy kis versike segített a buszmegállótól a megfelelő házig eljutni, azonban nekem egyik sem volt, nyomtató híján, illetve nem is tudtam, hogy valahonnan le lehet tölteni.)
A hangulat jó volt, 11 körül kezdett el fokozódni, mikor a legtöbben haza indultak. Sajnálhatják, mert így rengeteg dologból kimaradtak... khm. :D
Az első, öt órai busszal jöttünk haza, majd 'A' anyukája elhozott kocsival a házig, így viszonylag gyorsan haza értem. Ugye, mondanom sem kell, hogy Liliék itt voltak? Összességében aludtam ma kb. négy órát, azokkal egész jól bírtam a napot, lehet, hogy ennyi alvás nélkül is bírtam volna. Csak akkor kómásabb lennék, esetleg.

Most úgy tűnik, hogy a jövőhét nyugisabb lesz, talán lesz időm írni is, mivel mindkét blogomra ígértem más szemszögös részt, csak épp nem tudom, hogy fogom őket megírni...

Búcsúzóul egy részlet Alyosha dalából: "The message is so true, The end is really near"

PS.: azt hiszem, tudom, mi a bajom. Olyan információhoz jutottam, amivel nem tudok mit kezdeni, ami hülyeség, mert miért izgat ez engem?

Hivatalosan is érett lettem. :) Hétfőn szóbeliztem le, szerdán megkaptuk a bizonyítványt. Magyarból Adyt húztam, szerencsére átolvastam előtte, még jó, hogy tudtuk, hogy vannak sorban a tételek... :P Na, jó, ez talán nem igaz. :D ;) Nyelvtanból pedig a nyelvjárásokat. Töriből Széchenyi és Kossuth vitáját, Angolból pedig ünnepeket voltak a képen, a párbeszéd pedig egy oltári rossz étterem. :)
Matek, törim hármas lett, infom, magyarom és angolom ötös, utóbbi kettőből dicséretet is kaptam. Kár, hogy azokért nem jár pont. :P
A tegnapot végig 'A'-nél töltöttem. (L)
Ma pedig szinte egész nap szakadt az eső, dörgött villámlott. Fenti kép pár perce készült a kertből. Szeretem a szivárványokat, a viharokat már kevésbé. Kár, hogy a kettő együtt jár, illetve, hogy ha vihar van, nem biztos, hogy szivárvány is...

Hűt, el sem hiszem, hogy ezen is túl vagyok. Reggel hatkor keltem, ünneplő, fésülködés, aztán irány a busz. Naná, hogy esik. De nem is baj, mert legalább reggel jó idő volt. A termekben már úgy is hőség volt.
Rövid nyitó után (tényleg rövid volt) bement az első kör, a többiek, akik szerdán vagy holnap lesznek, haza mentek, illetve azok is, akik jóval később kerülnek sorra. Én a második körben mentem be, tehát maradtam. Ettem pár szendvicset, meg találgattuk a tételek sorrendjét... Később kiderült, hogy a magyar sorban van, legfelül az első, alul az utolsó. :D Így már könnyű dolgunk volt... :D Már annak, aki ott volt ennél az infonál. :D
Szóval bementünk, magyarral kezdtem (Ady, nyelvjárások), aztán töri (Széchenyi és Kossuth vitája). Után kiengedtek minket egy kis szünetre, majd angol. Bemelegítő kérdések után (Are U nervous? Could U eat something before the exam?) jött a házimunkával kapcsolatos pár kérdés, aztán a kép. Egy esküvői illetve egy szülinapi zsúr. Meg a dialógusok, esetemben egy igazán rossz étteremről való panaszkodás. Maradjunk annyiban, hogy nem tudok panaszkodni... Meg angolul beszélni se, legalábbis vizsgán. Pedig remélem, elhiszitek, hogy tudok angolul, mert amúgy simán válaszolnék ugyanezekre a kérdésekre...
Na, mind1. Forróságban jöttem haza. Szerdán fél ötre megyünk vissza, a bizonyítvány osztásért. Fú, érettségi bizonyítvány... ba*szus :D Aztán hatkor bankett lesz a Kaszinóban. :D
Majd jövök beszámolóval. :) Addig is legyetek jók és Ciao!

Annyira üres vagyok. Ez a megfelelő szó, igen. Fáradt, üres, fásult. Nem értem, miért, mert pont ezeket nem kellene éreznem, de ahogy haza értem, meg utána egész délután, ilyen voltam/vagyok.

Fél kilences busszal mentem be a suliba, a saját termünkben osztották ki az írásbeliket, akkor már hát, ha nem is javában, de elkezdődött. Legelőször a matekot láttam. 54 pont, azaz 54 %, ami hármas, vagyis tök jó. Ilyesmi eredményre számítottam, és ez elég is, hiszen tovább tanuláshoz (ez egy szó?) nem kell. A töri, magyar, angol miatt jobban izgultam, de nem annyira, mint mondjuk A. (angolosan ejtsétek a betűt, 'Éj'-nek; Te pedig remélem, tudod, hogy rólad van szó! :))
Ez után jött a töri, a 90 pontos írásbeliből 52 pont. Ez kettesnek felel meg, nyolc pont kell a hármashoz, ezt össze tudom hozni.
A magyar 78 pontos lett, a százból, ami egész jó arány, a szövegértésen csak hat pontot buktam. Ebből a tárgyból mehetek ötösért, a baj az, hogy majdnem száz százalékos szóbeli kell. Be kell magolnom.
Angol, 88 pont, ötösért szintén maxos szóbeli kell. Aminek nagyon örültem, és alig hittem el, hogy a kis levelem maxos lett, a nagyból pedig csak egy pontot vesztettem. :) Úgyhogy most muszáj lesz tanulnom, fogalmam sincs, hogy fogom ezt kivitelezni, azon kívül, hogy A-jel kikérdezzük egymást, illetve segít angolban, ha már ő perfekt. :D (persze, most tiltakozik, ha ezt olvassa, de akkor is így van! :D ). Felvételihez pedig minél jobb eredmény kell utolsó háromból, és ha már töriből nincs esélyem ötösre, akkor inkább a másik kettőre hajtok rá.
Na, de még nincs vége a napnak! Ezek után beültünk a Sarokházba, ettünk egy-egy somlóit, közben beszélgetve, vártuk az egy órát, mikor az infot adják ki. Mint kiderült, Tanár urat beosztották OKJ-s vizsgára, úgyhogy várhattunk egy órát, ami alatt igencsak jól mulattunk, bár a többiek már a körmüket lerágták. :D Én tökéletesen jól elvoltam, tekintve, hogy az ég világon semmi tétje nem volt. :D Ez után még elmentem lottózóba, aztán haza gyalogoltam.
Most, kb. egy órája könnyeztem egy picit, úgyhogy már jobban vagyok. Arra jöttem rá, hogy valószínűleg mostanra jött ki rajtam, ami a többieket délelőtt, vagyis az izgalom, idegesség, illetve a félelem, hogy nem sikerül megtanulnom a tételeket. De persze, ezt is magamnak köszönhetem, miért nem tanultam hamarabb, bla, bla, bla...
De még mindig kérdés, hogy hogy fogom kibírni, hogy tanulás helyett ne olvassak, írjak, vagy épp a Farmeraman játsszak, ami még mindig hülyeség, de közben meg annyira jó. :D Szóval szurkoljatok, hogy sikerüljön legyőznöm önmagam! :D Na, jó, lehet, ez egy kicsit erős volt... :D Most megyek, így a poszt végére kaptok még egy képet. Azaz, hogy kettőt. :D