szappanos kézmosás után a kezem érzete és illata (nem, nem vagyok hülye, egyszerűen csak rájöttem, mennyire jó) & Harry Pottert olvasni, majd újra és újra és újra ♥ cseresznye-, barackfa virága & szorgos méhecskét figyelni ♥ napi jócselekedetként méhet menteni & aztán bámulni, ahogy tisztítja magát, és fél métert ugrani hátra, ha azt hiszed, felszállni készül ♥ másfélszeresére kinyúló macska & kiülni a napra olvasni, aztán a házban percekig nem látni semmit & magazinban véleményt, vezércikket olvasni ♥ egész nap nyitvahagyni az ablakot/ajtót & ABBA-t hallgatni ♥ 19 fok a szobában & elővenni a nyári felsőket ♥ napon szárítani a frissen mosott hajat

(saját kép)

Azt hiszem, mégiscsak az április a kedvenc hónapom.

(kép: saját)

Ha valahol látok egy ilyen kérdést, vagy valaki felteszi nekem, mindig arra gondolok, hogy én mindet egyformán szeretem, mindben megvan a szépség, de mégiscsak az április az igazi. Az éledező természettel, a színpompás-illatos virágokkal: a nárcisszal, a jácinttal, a gyöngyikével, a bimbózó fákkal. A virágillattal keveredő frissességgel és napfénnyel, ami maga a tavasz és az élet illata.

Vasárnap reggel madárcsicsergésre ébredtem. Perceken át hallgattam, és ez azért meg tudja alapozni az ember hangulatát és napját, nem? :) Tegnap Intersparban voltam vásárolni, hazafelé jövet még a szitáló eső is egyszerűen jól esett, hát még, amikor megláttam az előttem elrepülő kisfecskét. Jó pár méteren vigyorogtam, mint a vadalma, szerintem a szemben közlekedők nem tudták, mi bajom, de nem baj. Mert már tényleg itt a Tavasz, a jó idő, mert valóban Süt a Nap, nem csak próbálkozik, nem csak világít, de ha kiállok az udvarra, már melegít és simogat, és feltölt élettel és optimizmussal és boldogsággal.

Szeretem az összes évszakot és hónapot, igen. De a legjobban a tavaszt szeretem. Az Áprilist. Amikor végre felébredünk.