"Ne álmodd az életed, éld az álmod!"



De ebben a rohanó, pusztuló-épülő világban igazán nehéz folyton mosolyogni, és minden vágyunkat megvalósítani. Két lábbal kell a földön állni, de nem földhöz ragadtnak lenni. Hidd, hogy sikerülhet, a céljaid elérheted, az álmaid megvalósíthatod. Merj álmodozni, miközben nyitott szemmel jársz!




Dream awake! :)


Eurovíziós Dalfesztivál 2011
Május elején rendezik meg az idei Eurovíziós Dalfesztivált. Facebook-on láttam meg a német Lena idei számát, ezért néztem utána. :) Hát, a lány száma, aki nem mellesleg nagyon szép nő lett tavaly óta, nem tetszik igazán, de majd megszokom, első hallásra a Satellite se nagyon jött be. Wikipédián olvastam utána, és, mint kiderült lesz magyar versenyző is, aminek nagyon örülök. Talán még egy sms-t is dobok majd. :P Jelöltünk még nincs, így szabad a pálya, hajrá magyarok! Ti kit választanátok? Én Zsédát vagy Janicsák Vecát szívesen látnám Düsseldorfban.

"Az élet vetés, nem pedig aratás." /A.K./
Töltöm... helyesbítek, tölteném a sorozat 6. évadát, de az első rész gyorsasága után a másodikat rohadt lassan kezdte leszedni. Na, mindegy, addig írok ide már. :)

Esik a hó. Nyilván a fél országban így, szóval nem mondok újdonságot. :P Szeretem én a havat, persze, szép, meg minden, meg annyira hideg sincs, csak akkor már rossz, mikor már a tavaszt várnánk. Karácsonyra bezzeg elolvadt, pedig oda való a hó. :D Meg a lovaglás óra is elmaradt, fél méteres hóban ugye nem a legjobb órát tartani.

Tegnapelőtt felhív egy ismeretlen szám, hogy Szia. Mondom szia. Azt mondja látott a neten... aha, mondom oké, de bocs már, ki vagy? :D Válaszol, hogy látott a neten. Rosszlányok... :D Na, itt kezdtem már gyanút fogni, hogy félretárcsázott szegény. Végül ennyiben is maradtunk, és letette. :D Remélem, azért sikerült felhívnia a rosszlányt... :/ :D :D

"Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla." (Thomas Mann)
xoxo, A.J.
Találkozás Csin-csinnel és Kittivel, avagy egy hét tökéletes lezárása. :)
Öhm, izomlázam van. :D Tegnap voltam Újszentivánon lovagolni, és most fáj az oldalam, a lábam meg a combom. :D Na, ez hosszú lesz, úgyhogy készüljetek fel, én pedig kezdem az elején. =)

Már maga az út is valami kaland volt, kezdve a buszra felszállással, mikor eszembe jutott, hogy talán meg kellett volna kérdezni, hogy a Községháza hanyadik megálló, mert ki tudja, milyen nagy Újszentiván. :D A mellém ülő csaj azt mondta, hogy előtte száll, Sylvike megnyugodott, hogy majd vele együtt leszáll... Átmegyünk a Tiszán, irtó izgi, egy Új Világ, tiszta 1492. :D Megyünk még egy kicsit, és ha leraknak, tökéletesen eltévedek. :P

Nos megérkezünk, leszállunk. Aha, de hol a Községháza? Még szerencse, hogy a buszmegállóban a táblára legalább annyi ki van írva az ilyen hülyék kedvéért, hogy "Újszentiván, alsó". Sylvike tiszta ideg, hogy elkésik, persze Annamária száma nincs elmentve a telefonjában, nah hát induljunk el arra, amerre a busz tovább ment, még se lehet olyan nagy ez az Újszentiván. Pár perc múlva oda is érek, megállóban nincs senki, biztos nem várt tovább. Várok picit, gondolkodok, hogy ugyan mi a jó eget csináljak, mikor meglátok egy vállig érő szőkés hajú nőt... Előzetes ismereteim alapján (a lovarda honlapján lévő kép) oda megyek, hátha ő az. Szerencsém volt. :D
Kocsival mentünk ki a volt laktanyában, ahol felvettem a kobakot, aztán megismerkedtem Csin-csinnel. :) Útlevele szerint Karina, egyébként Csinos. :) Karfüggetlenítést kezdtünk el csinálni, közben beszélgetve, hogy mennyit is tudok a lovakról, lovaglásról, illetve meddig szeretnék eljutni. Ez után neki kezdtünk a tanügetésnek, itt is karfüggetlenítés, először belső, majd külső, végül mind két kézzel. Díjlovas már nem leszek, az tuti, nagyon kényelmetlen, ahogy dobál a ló. :D Utoljára könnyű ügetés, itt is karfüggetlenítéssel, és már el is telt az óra.
Nem tudom, ki mennyire ismeri a lovak szokásait. Ha a ló prüszköl, az azt jelenti, hogy jól érzi magát és elégedett, ilyen formán, ha azt mondjuk, leprüszköl, az tulajdonképp dicséret, hogy nem idegesíted, nem kényelmetlen neki, hogy rajta ülsz. Na, Csin-csin engem megdicsért párszor. ^^
Az óra után Annamária visszavitt a megállóba, és Szegeden a táblázatot nézegetve arra jutottam, hogy megnézem a 15-ös állásra kiírt buszt, ami 14-kor indul, igaz, hogy már pár perccel elmúlt, de láttam ott buszt. Igazam volt, és elértem, szóval várnom se kellett fél órát, hogy haza juthassak. :)

Itthon bementem a suliba, és megpróbáltam barátnőm felhívni, de nem vette fel, így elindultam haza, hogy átöltözzek a Nagy Találkozóra. :P Ettem, végül úgy döntöttem, hogy letusolok és hajat is mosok, úgyhogy végül öt körül értem vissza suliba. Ritkán szoktam majd' két órát készülődni. :D A vetélkedő persze nagyban folyt már, így Edittel néztük kicsit a játékokat, majd átmentünk a csarnokba, hátha ott van már Kitti.
Szerencsénk volt, mert rövid keresés után meg is láttuk, és felé vettük az irányt, hogy letámadhassam. :P Finoman szólva. Na, nem kell semmi rosszra gondolni, csak bemutatkoztunk, aztán elkezdtünk beszélgetni a könyvről, a versenyről, meg a városról, ahol "mindenki mosolyog és kedves". Kis különbség Budapest és vidék között. A döntő utolsó fordulója alatt szereztünk Kittinek kávét (khm, khm... :D), majd jót nevettünk az eredményhirdetés utáni "közös fogyasztás"-ra invitálás kifordításán... kondigépek azonban nem voltak, helyette Bloody Mary (meggylé), R-vitamin (almalé) és hegyi oroszlán vér (szintén meggylé), csak hogy a legjobbakat említsem az italok terén. :P Ételek is voltak, bár azok nevével nem szolgálhatok, mert inkább szomjas voltam, mint éhes. De azért a kis pogácsákba szurkált amcsi és egyéb zászlók befigyeltek. :D :D Közben Anyu is megérkezett, és az író-olvasó találkozón már ő is részt vett. :)
Ezek után átmentünk a könyvtárba, ahol levetítettek egy könyvajánló videót ízelítőnek, majd a beszélgetést vezető Tanár Nő kérdezgette Kittit az írásról, a könyvekről, illetve természetesen az egybegyűltek is kérdezhettek. Jött a dedikálás és a közös fényképezkedés - természetesen a kölcsönkért kálával. Elmaradhatatlan. :)
Kitti pedig igazán kedves, közvetlen ember, nagyon örülök, hogy végre személyesen is megismerhettem. A rosszakarói és irigyei pedig csak fújják fel magukat, mi attól még szeretjük, és tudjuk, hogy hatalmas tehetség!

Szóval ez a péntek bekerül "Életem Legjobb Napjai" közé, és remélem, hamarosan megismételhetjük valahogy. :)

xoxo, A.J.

Dream awake - like me!
csütörtök
Az van, hogy TIK-ben csücsülök, és unom a fejem, mert nem tudok mit csinálni. :D 20 perc és megyek buszra, hamarabb nem, mert nagyon hideg van. Brrr... :/ Pedig már jöhetne a tavasz, állítólag jön is, csak biztos lépésben halad. :D

Sok dolog van, ami történt, de oda nem jutok el, hogy le is írjam, egyszerűen kiesik, mire gép előtt vagyok, meg blogra is csak a frisseket jövök fel olvasni. Be kellene mennem HSZI-re, lehet, hogy lesz plusz melóm. Tanulmány írásra meg kellene találnom a témát, meg utána keresni a már meglévőknek.
Holnap az Eötvösben Twilight-vetélkedő döntő, itt lesz Szurovecz Kitti, este pedig vámpírbál, bár állítólag semmi extra nem lesz. Előtte még délben megyek Újszentivánra lovagolni.

...
...
... :D

Legyetek jók! xoxo
"Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani."
Tudjátok, van az az érzés, mikor a már előzetesen hallottak hatására legszívesebben elröhögnétek magatokat, és csak azért nem teszitek, mert az tuti rossz pont. Így inkább csak igyekeztek csendben, komolyan figyelni... Na, kb ilyen volt a mai polföcim első tíz perce. Bementünk, leültünk, s mikor a Tanár úr is belépett, hirtelen néma csend. Ez után megkéri az utolsó sort, hogy menjenek utána. Előre ültette őket. Ezek után kezdett bele a mondókájába, én pedig próbáltam nem nevetni. Ugyanazt kezdte mondani, mint amire felkészítettek minket. Még jó, hogy fél óra után elengedett. Komolyan mondom, kedvenc tantárgyam lesz, szín tiszta iróniával... Minden félébe bevezet a bácsika, amiről eddig csak hallottam/tunk. Saját könyvét kéri (mert amúgy a kutya se venné meg), katalógus, szóbeli vizsga. Az általános iskolához visszatérve, felállással köszöntjük, ne együnk, ne igyunk, ne aludjunk... Jut eszembe, szomjas vagyok. :D

Óra előtt még beugrottam boltba, hogy ne haljak éhen, és azt vettem észre, hogy a bal kezem középső ujja zsibbad, és totál fehér, mintha valami elszorította volna. Igazán felemelő érzés volt. Fogalmam sincs, mi történt, szerencsére elmúlt... Most kettőtől lesz kultúrális antropológia II-m, ajánlom, hogy ne tartsa végig. :D
Tegnap volt szociálpszicho, ahol a tanár kérte, hogy tegeződjünk, oda-vissza. Utána pedig tudományos tanulmányírás, ahol a szemeszter végére egy kis tanulmányt kell írni, amolyan apró szakdoga. Jónak ígérkezik, bár nem illik a szakhoz, mert egész félévben dolgozni kell majd vele. :D Mindenesetre biztos hasznos lesz.

Rossz visszaszokni. Az elmúlt két hetet erős semmittevéssel töltöttem. Persze, vigyáztam Lilire, meg bejöttem Szegedre a szerződést intézni, de nahh... :D

A.J. voltam... xoxo

Követők

  • Látogatók