Van csokim, de nem ehetem meg. Nem szeretnék olyan pofátlan lenni, hogy a tanár előtt egyem meg. :P Pedig még jogom is lenne rá, mert fáj a derekam. Mondjuk nem tudom, mitől, csak sejtem, hogy megint túl sokat ültem egyhuzamban, akkor szokott előfordulni. Ja, és még facebook-om sincs, arra gyanakszom, hogy le lett tiltva a gépről - vagy csak azért ez jut az eszembe, mert már csináltam ilyen, és értek hozzá? hmm...Mindenesetre nem ér a dolog, és is akarok facézni. Ja...

NAGYBÁCSI LETTEEEEEEEEM!!!!
tovább is érdekel -->


Jelentem, február 18-án, hétfőn éjjel, fél 12-kor (azt hiszem), megszületett Levike baba. =) (és igen, azért nagybácsi, mert még mindig bennem van az a hülye szőke nős vicc - "Ma kiderül, hogy nagybácsi vagy nagynéni leszek! - Nagybácsi leszek!")
Kedden reggel már rohantunk is be Makóra, kórházba, méghozzá annyira, hogy babalátogatási idő előtt értünk be, és nem pofátlankodtunk, hogy külön mutissák már meg - val'szeg úgyse engedték volna. Így csak nővéremmel beszélgettünk, de amint lehet, megyek. Babázni akarok. :) Sajnos valószínűleg csak jövőhét pénteken lesz ilyen alkalom, ha már az egy totál üres nap.

[várjatok, most plugint telepítek...]

Oké. Hol is tartottam? Szóval babázni szeretnék, Lili már régen volt olyan pici, most már naaaagy, óvodás (négy éves, most született!!!! o.O), és már nem lehet úgy babusgatni, minden csak jön-megy-beszél, kellene rá egy kapcsoló: babusgató üzemmód. :D

Áhh, így nem lehet blogot írni. :D Még csak annyit, hogy tatám lassan egy hete van kint a Klinikáról, ITP-T, ( Idiopathiás T.. Purpurát) diagnosztizáltak nála, ami egy autoimmun betegség három gyógyszert is szed, plusz immunerősítő, bár ez lehet, hogy üti a többi gyógyszert (?), és útifű szirupot is a köhögésére. Holnap kontroll, reméljük, jót mond a doktor néni. :)

Szakdolgozatot idén nem írok. A tévés nem jön össze, két hónap alatt meg nem keresek, és adok le másik témát, plusz még nyelvtudásom sincs hozzá, és különben sem sikerült az emberi jogom - ezt következő ősszel felveszem, és majd akkor szakdolgozom is. Így még nyerek plusz egy félévet, hogy kitalálhassam, mihez is kezdek a nagybetűs életben. Vissza akarom tekerni az időt, és újra óvodás, de legalább kisiskolás lenni, amikor csak az a legnagyobb gondom...   Na, jó,mégsem, jó  felnőttként is, épp csak a nagy változások riasztanak kicsit. :)

Elköszönök, erre a tíz perce még figyelek egy kicsit. :P

Szép álmokat, szárnyas angyalkákat, ki mit szeretne.