Annyira üres vagyok. Ez a megfelelő szó, igen. Fáradt, üres, fásult. Nem értem, miért, mert pont ezeket nem kellene éreznem, de ahogy haza értem, meg utána egész délután, ilyen voltam/vagyok.

Fél kilences busszal mentem be a suliba, a saját termünkben osztották ki az írásbeliket, akkor már hát, ha nem is javában, de elkezdődött. Legelőször a matekot láttam. 54 pont, azaz 54 %, ami hármas, vagyis tök jó. Ilyesmi eredményre számítottam, és ez elég is, hiszen tovább tanuláshoz (ez egy szó?) nem kell. A töri, magyar, angol miatt jobban izgultam, de nem annyira, mint mondjuk A. (angolosan ejtsétek a betűt, 'Éj'-nek; Te pedig remélem, tudod, hogy rólad van szó! :))
Ez után jött a töri, a 90 pontos írásbeliből 52 pont. Ez kettesnek felel meg, nyolc pont kell a hármashoz, ezt össze tudom hozni.
A magyar 78 pontos lett, a százból, ami egész jó arány, a szövegértésen csak hat pontot buktam. Ebből a tárgyból mehetek ötösért, a baj az, hogy majdnem száz százalékos szóbeli kell. Be kell magolnom.
Angol, 88 pont, ötösért szintén maxos szóbeli kell. Aminek nagyon örültem, és alig hittem el, hogy a kis levelem maxos lett, a nagyból pedig csak egy pontot vesztettem. :) Úgyhogy most muszáj lesz tanulnom, fogalmam sincs, hogy fogom ezt kivitelezni, azon kívül, hogy A-jel kikérdezzük egymást, illetve segít angolban, ha már ő perfekt. :D (persze, most tiltakozik, ha ezt olvassa, de akkor is így van! :D ). Felvételihez pedig minél jobb eredmény kell utolsó háromból, és ha már töriből nincs esélyem ötösre, akkor inkább a másik kettőre hajtok rá.
Na, de még nincs vége a napnak! Ezek után beültünk a Sarokházba, ettünk egy-egy somlóit, közben beszélgetve, vártuk az egy órát, mikor az infot adják ki. Mint kiderült, Tanár urat beosztották OKJ-s vizsgára, úgyhogy várhattunk egy órát, ami alatt igencsak jól mulattunk, bár a többiek már a körmüket lerágták. :D Én tökéletesen jól elvoltam, tekintve, hogy az ég világon semmi tétje nem volt. :D Ez után még elmentem lottózóba, aztán haza gyalogoltam.
Most, kb. egy órája könnyeztem egy picit, úgyhogy már jobban vagyok. Arra jöttem rá, hogy valószínűleg mostanra jött ki rajtam, ami a többieket délelőtt, vagyis az izgalom, idegesség, illetve a félelem, hogy nem sikerül megtanulnom a tételeket. De persze, ezt is magamnak köszönhetem, miért nem tanultam hamarabb, bla, bla, bla...
De még mindig kérdés, hogy hogy fogom kibírni, hogy tanulás helyett ne olvassak, írjak, vagy épp a Farmeraman játsszak, ami még mindig hülyeség, de közben meg annyira jó. :D Szóval szurkoljatok, hogy sikerüljön legyőznöm önmagam! :D Na, jó, lehet, ez egy kicsit erős volt... :D Most megyek, így a poszt végére kaptok még egy képet. Azaz, hogy kettőt. :D